Kultúrszektor

Úgy döntöttem, nem hagyok beérkezett levelet válaszolatlanul. A napokban kiküldtem vagy egy tucatnyi levelet. Ezek egy része köszönőlevél volt, tekintettel arra, hogy sikerült adathoz jutnom néhány intézmény vonatkozásában.

Így megköszöntem a Thúry György Múzeum, a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezet, a Kner Nyomdaipar Múzeum, a Berzsenyi Dániel Emlékház, a Palóc Múzeum, a Miskolci Galéria, az MNM Rákóczi Múzeuma, és a Szombathelyi Képtár vezetőinek, válaszadóinak, hogy a kért adatokat szíveskedtek megküldeni.

Néhány esetben, sajnos, meg kellett ismételnem a kérésemet. Egyes intézmények visszakérdeztek (ki vagyok, mit akarok, stb.), mások egyszerűen közölték, hogy ekkora kutatómunkát nem tudnak elvégezni (mintát küldtem), és volt, aki meghívott, hogy beszélgessünk. Olyan is akadt, aki a honlapjára irányított, mondván, minden közérdekű adata ott találhat (sajnos, nem volt ott minden közérdekű adata).

Újból kértem tehát a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, a Vasvári Pál Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és a Móra Ferenc Múzeum vezetőit, szíveskedjenek válaszolni a feltett kérdéseimre. Még júniusban kértem ugyanerre a Debreceni Irodalmi Múzeum, a Magyar Építőipari Múzeum, a Kiss Pál Múzeum, a Hajdúsági Múzeum, a kőszegi Vármúzeum, és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága vezetőit.

A többi intézményről egyelőre nincs hír, kénytelen vagyok tértivevénnyel megismételni a kérésemet. Ennek folyik az előkészítése. Ezzel párhuzamosan feldolgozom az értékelhető válaszokat, valamint folytatom a honlapok vizsgálatát.

Levelében érdemi adatot nem szolgáltató, ám érdekes kérdéseket firtató múzeumok egyike a Debreceni Irodalmi Múzeum. 

Tisztelt ...!

Hozzánk intézett levelében közérdekű adatok szolgáltatását kéri intézményünktől, amelynek az Ön által is hivatkozott jogszabály értelmében készséggel eleget teszünk, amennyiben Ön felvilágosítást ad számunkra az alábbiakról:

- Kicsoda Ön, illetve kinek a nevében kéri az adatokat?
- Milyen célra szeretné felhasználni azokat?
- Hol szeretné nyilvánosságra hozni és milyen formában?
- Egyszeri alkalomról van szó vagy a jövőben folyamatos adatfrissítésre lesz szükség?

Ön határidőt szabott a válaszadásra, amelyet azonban betartani sokkal könnyebb lett volna, ha az adatok nyilvánossá tételének közérdekű igényét önmagára is kiterjeszti és levelében felfedi kilétét és céljait.

A kölcsönös bizalom jegyében válaszát várva, köszönettel

xy
muzeológus
megbízott osztályvezető

Válaszomban természetes reagáltam a kérdéseire, rávilágítottam azok nonszensz voltára. Merthogy mit is számít, hogy ki vagyok és milyen célra kérem az adatokat? Azért mutattam kooperativitást, elmondtam, hogy ki vagyok és mi célt szolgál ez az egész.

Honlapjukat megnézve egy múzeumot bemutató ismertető írás fogad. A navigáció tele van nem élő menüpontokkal, vagy az anyaintézményre mutató linkekkel. Az archívum nem a Debreceni Irodalmi Múzeum archívumára, hanem a megyei múzeuméra mutat. A linkek közül a munkatársakat felsoroló és az árakat tartalmazó oldal működik csak érdemben.

De nem is ez a fő gond. Inkább az, hogy ez alapján a honlap alapján nem tudom, hogy be akarnék-e menni a múzeumba. Tudom, hogy a csillogó-villogó website-ok rengeteg pénzbe kerülnek, akár 200 MFt-ba is belekerül egy színvonalas honlap, de azért bízzunk abban, hogy a kultúra kevesebb pénzből is eladja magát. Csak mutassuk meg!

Jó lenne tehát a szöveges bemutató és néhány bélyegkép mellett egy színvonalas képgaléria szintjén kiemelni az érdekesebb műtárgyakat, gyűjteményi elemeket. Ezeket akár külön be is lehetne mutatni, kontextusba helyezve, a múzeumpedagógia jegyében. És természetes, hogy mindenki félti a "sajátját", dehát a múzeumban őrzött kultúraszeletek nem képeznek magántulajdont... úgyhogy javaslom a Creative Commons licencek használatát.

A közérdekű adatok terén szinte semmit nem tartalmaz az oldal, pedig ez lenne a legolcsóbb módja az információ közlésének. Akinek kell bármi információ, az intézmény honlapján megtalálja. Igen, tudom, hogy sokfelé kell adatot szolgáltatni. Mennyivel egyszerűbb volna, ha az adatszolgáltatás nem kérésre történne, hanem default kikerülne minden releváns info a honlapra, mindig, időben, változás esetén frissítve, stb. Így nem okozna gondot semmiféle adatszolgáltatás sem, sőt, lehetne adatbekérés helyett automatikus adatbegyűjtést folytatni.

A design kapcsán akár éles kritikával is élhetnék, de tudom, hogy nem olcsó egy jó design. Ezért javaslom, hogy valamely ingyenes portálmotor (drupal, joomla) és a hozzá párezer forintért beszerezhető design-sablonok közül válasszon az intézmény, és ezen az alapon építsen új oldalt.

Immár egy hónapja, hogy kiküldtem az adatkérő leveleket. A törvényben szabott 15 nap letelt, még a postázásra hagyott időket beleszámítva is. Ideje tehát mérleget vonni, ezért a visszaérkezett leveleket - melyeket folyamatosan feldolgozok, illetve megválaszolok - összesítettem.

A 75 érintett intézmény közül bármiféle (akár elutasító) válasz, esetenként a fenntartójától összevontan csak 25 múzeum vonatkozásában érkezett. A 33%-os "szóba állási arány" elszomorító. Ha még azt is megnézzük, hogy a válaszoló egyharmadból mindössze 8 adott érdemi választ, akkor sovány 11%-os "értékelhető válasz"-adási arány marad.

Szabad-e arra gondolni, hogy kb. csak minden tizedik intézmény igazán szolgáltatásközpontú? Hogy csak minden tizedik helyen érzik feladatuknak a közösség szolgálatát? Hogy csak minden tizedik múzeum tartja fontosnak minden lehetséges módon elmondani magáról amit csak lehet/érdemes? Hogy csak minden tizedik intézmény tudja magáról a kért adatokat?

Akármelyik feltételezés lenne is igaz, komolyan érdemes elgondolkodni, mit és hogyan csináljon máshogy a kulturális szektor.

De hogy melyik feltételezésem igaz, annak még utánajárok. Csakúgy, mint ahogy folytatom a honlapok vizsgálatát és a kapott válaszok "értelmezését" is.

A második lepattintós levél, azaz "az SZMSZ alapján nem nyilatkozhat" a múzeum igazgatója. Mintha sajtónyilatkozatra és állásfoglalásra szólítanám fel valami obskúrus témában. Mintha nem egyszerű adatokat kérnék tőle. Vajon ha csak azt kérdezném, mondjuk telefonon, hogy hogyan találok oda a múzeumhoz és hogy mikor tartanak nyitva, akkor is azt válaszolná, hogy sajnos nem válaszolhat? Írtam hát a megyei múzeumnak, mellékeltem az eredeti kérést, a múzeum válaszát, érdemi adatszolgáltatáshoz egy lehetséges mintát.

A honlapot szemügyre véve... tehetnék akár sommás megállapításokat is. Maradjunk annyiban, látszik, hogy a Kiss Pál Múzeum a netes jelenlétet nem sorolja a prioritások közé. A nyitóoldalon a múzeumot és épületét, gyűjteményeit bemutató rövid szöveg, egy bélyegkép valamint a belépők, jegyárak olvashatók. Az állandó kiállításról és a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházról egy-egy rövidebb esszé olvasható, valamint látható egy lista a közelmúlt időszaki kiállításairól.

A tartalmat illetően mindenképpen hiányzik egy jó képgaléria. Nem kellene minden kiállítási tárgyat bemutatni a neten, elég egy jó ízelítő. Itt nem a vitrinek fotóira gondolok, hanem ha  pl. hímzésről beszélünk, akkor egy abrosz, egy zsebkendő jól érzékeltethetné, mire számíthat a látogató. Ezek a képek akár kerülhetnének a meglevők helyére is - az üvegvitrinek fotói nem sok kedvet csinálnak.

A design a '90-es évek közepét idézi, azt a korszakot, amikor még a netezők tudták mi az: gopher, irc, ftp. És amikor még az egyetemi központok, akadémiai hálózat kivételével nem nagyon volt internet, sem weblapok hazánkban. Az is látszik, hogy a honlapot a megyei múzeumi szervezet tartja karban, érdemes lenne tehát nekik elgondolkodni egy ingyenes portálmotor telepítésén. De akár a Kiss Pál Múzeum - hasonlóan a Hajdúsági Múzeumhoz - is indíthatna saját portált valamelyik ingyenes tárhelyszolgáltatónál.

A kedden érkezett levelek közül az alábbi, számomra is meglepő levéllel foglalkoznék ebben a postban:

"Tisztelt Uram!

Meglepődve olvastam levelét, melyben a múzeumunkkal kapcsolatos adatszolgáltatást kér.

Tájékoztatom, hogy adataink nyilvánosak: a www.epmuzeum.hu honlapon elérhetőek.

A kérdéscsoport második részére utalva pedig engem is érdekelne Öntől egy rövid szakmai bemutatkozás, valamint az, hogy hol, hogyan publikálná mindezeket. - Minimális létszámmal és minimális, pályázaton nyert pénzekből élve munkatársaim erejét és munkaidejét maximálisan kihasználva működtetjük az intézményt - jelen esetben nem áll módomban az ön kérésére 15 napon belül bárkit erre a válaszadásra kérni.

Üdvözlettel:"


Ismételten lovagolhatnék a jogszabály passzusain, de minek. Természetesen válaszolok a levélre. De még előtte nézzük, mi is van a honlapon.

A design web2-es stílust idéz, a színvilág kapcsolódik a téglához, építőiparhoz. A nyitóoldalon látható három kiállítóhely szerepel a "Kiállítás" menüpont alatt is - ám ott lehetőség van betekinteni a kínálatba (noha nagyon picik a képek!), míg a főoldalról csak a leírás érhető el. A "Rólunk" rovat röviden bemutatja az intézmény történetét, majd a végén egy jajkiáltásba fúl: a kultúraféltő múzeuológus szavai ezek. Az "Alapítványunk" alatt az alapító okirat szövege olvasható. Az "Eseménynaptár" menüpontért kár, nem tenném ki, hacsak nem lennék zsúfolásig programokkal. Ide érdemesebb lenne egyfajta blogot befűzni, és nem csak a rendezvényekről, hanem egyebekről is lehetne írni (pl. x-szel gyarapodott Y gyűjtemény Z felajánlásából).  A "Kiadványaink"-at is át kellene gondolni, hacsak nem rendelkezik komoly publikációs tervvel a múzeum. Nincs értelme ugyanis ennek a gyűjtőoldalnak, megnyílhatna rögtön az 1999-ben megjelentetett kiadvány adatlapja. A "Támogatóink" esetében meg kellene oldani, hogy ne kelljen a listát lapozni. Így is görgetni kell, akkor már inkább legyen egy picivel hosszabb, de ne legyenek második lapos támogatók.

Lehetne hiányokat is találni, de nem szőröznék ezen. A honlap alapvetően jól szolgálja a látogatót, egyfajta brosúraként, prospektusként fogható fel. Aminek viszont nem tesz eleget, az az állampolgári tájékoztatás kritériumai. Nem csak marketingeszköz egy honlap. De ha már annak használjuk, akkor nyugodtan lehetünk bátrabbak, itt nem korlátoz senkit a terjedelem. Ügyes navigációval egyazon site-on megjeleníthető egy rövid "prospektus", de a nagyon kíváncsiak számára igazán részletes kínálatot is mutathatunk. Egy korábbi posztban már írtam, de itt is igaz: felhasználási jogok? Nem jó a múzeumnak, ha felhasználják az általa őrzött kulturális emléket? Nem él-e attól tovább az egyébként falak közé zárt (és alacsony látogatottsággal bíró) gyűjtemény? CC BY-SA vagy CC BY-ND!

(UPDATE: belinkeltem a beszkennelt levelet.)

Láttam, hogy levelet hozott a posta, izgatottan nyitottam ma este a postaládám. Vajon kik tartoznak még az élbolyba?

A három szerencsés nyertes a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, a győri Városi Művészeti Múzeum és a veszprémi Magyar Építőipari Múzeum. Sajnos, ők is a válaszadás elkerülését választották. Ugyan a hivatkozott jogszabály (19.§ - 22.§) semmiféle mérlegelési lehetőséget nem ad, a közérdekű adatot az igénylő kérésére ki kell adni, mégis, mind a három válaszadó elbújik valami indok mögé.

Leginkább tárgyilagosan a Kiss Pál Múzeum vezetője teszi ezt, aki a megyei múzeumhoz irányít. Neki is azt fogom válaszolni, mint a Hajdúsági Múzeumnak, miszerint ezt nekik házon belül kellene lesakkozniuk a rendelkezésre álló 15 napon belül. Az intézmény vezetője mindezek ellenére teljesen korrekt, a levél hangvétele mellőz minden érzelmi töltést, felhangot.

Leginkább kooperatívan a győri Városi Művészeti Múzeum vezetője (szándékosan nem írok neveket) reagált. Ugyan adatot ő sem közölt, de a levélből egyfajta pozitív szándékot vélek kiolvasni. Részletesen elmondja, hogy melyik kérdésemre a honlapon hol találok választ, egyes esetekben megjelöli azt az offline dokumentumot, amit tanulmányozva hozzájutok a kért adathoz.

A leginkább ingerült felhangot megütő válasz a veszprémi intézménytől érkezett. Nyitásként közli, hogy a honlapon kinn vannak az adataik (de pl. az intézmény vezetője nincs megemlítve). A folytatásban jelzi, ahhoz, hogy komolyan szóba álljanak velem, elvárnának egy rövid szakmai bemutatkozást (megnéztem mégegyszer a jogszabályt, nem tudom még a sorok közül sem kiolvasni ezt), másrészről közli, hogy sajnos kevesen vannak, kevés a pénzük és kevés az idejük, így nem tudja megválaszolni a kérdéseim.

Az első esetben úgy vélem, hibás belső ügymenet, könnyen korrigálható, még talán lesz belőle válasz. A második esetben attól tartok az adatok egy részéhez nem férek hozzá - mert olyan dokumentumhoz irányít az intézmény, amelynek hozzáférése korlátozott ráadásul díjfizetéshez kötött - márpedig ez Avtv. ellenes. A harmadik esetben úgy vélem, hogy egy egyébként az intézményéért mindent megtevő vezető felháborodott leveléről van szó - amely mindemellett tökéletesen perképes szituációt mutat. Természetesen nem fogom perelni, de levélben tájékoztatom, hogy a jelenlegi jogi keretek között milyen lehetőségei vannak.

Holnap részletesen kitérek az egyes válaszokra is.

(UPDATED: a jogszabályi hivatkozást paragrafussal egészítettem ki a könnyebb érthetőség érdekében.)

A kiküldött levélben rengeteg kérdést soroltam fel. A kérdések mintegy szöveggé formálódtak, bekezdésekké tagolódtak. A kérdések megválaszolása azonban általában szálanként történik. De van még egy sajátossága a klasszikus kérdezz-feleleknek: mégpedig, hogy a kérdező a korábban kapott válaszok alapján korrigálni tudja a következő kérdéseit.

Előre kiküldött kérdéseknél, aszimmetrikus kommunikációról lévén szó, ez elég nehézkes és lassú lenne. Maradt tehát a sok nyitott kérdés, szabadon értelmezhető, relevancia alapján kiemelhető kérdéshalmaz.

Ennek egy lehetséges értelmezésére itt mutatok példát:


–   Tartalma: régészeti leletek
–   Téma: Hajdúság területének több mint 5000 éves időszakát felölelő ásatások eredményei
–   Korszakok: késő neolitikum, kora és középső rézkor, késő bronzkor, honfoglalás kora, kora Árpád-kor
–   Releváns történelmi személyek, események, helyszínek: -
–   Tételek száma: …..
–   Területi vonatkozás: Hajdúság, Hajdúböszörmény
–   Nyelv: magyar
–   Internetes elérhetőség státusza: ismertető olvasható
–   URL: http://hajdusagimuzeum.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14&Itemid=33
–   Internetes szolgáltatások: nincs
–   Gyűjtemény online tartalmainak frissítési gyakorisága: egyszeri feltöltés
–   Célcsoport: általános
–   Online tartalmak felhasználási jogai: minden jog fenntartva
–   Tételek birtok és tulajdonjogai: 100%-ban a múzeumé
–   Publikálási jogosultság (online/offline): 100%-ban a múzeumé
–   Gyarapítás: ….
–   Gyarapítás anyagi forrásai: …..
–   Leíró adatok státusza: készült
–   Leíró adatok formátuma: jogszabály szerinti szerkezet
–   Leíró adatok tárolása: …..

Szóval, azért az első fecske bár nagyon gyors volt, és a website-ja nagyon informatív, az adatkérésre nem válaszolt. Egész pontosan azt válaszolta, hogy sajnos nem válaszolhat, mert az SZMSZ így meg úgy.

Kénytelen voltam írni tehát egy levelet a főnökének, amiben tájékoztatom, hogy ez van, és hogy kéretik ezt a közlést engedélyezni (mintha nekem kéne hivatali belső ügyeket is intéznem...), na és persze megismételtem a kérést az eredeti alany felé.

Azért mutattam proaktivitást. A honlapon olvasható adatok alapján kvázi megválaszoltam a kérdéseket. Nem állítom, hogy rövid idő alatt sikerült a végére érnem, de a Hajdúsági Múzeum honlapján 20 különböző gyűjteményt tudtam azonosítani, valamint 24 kiadványt találtam. Ezek leírása, jellemzőik nyomozgatása a honlapon elvitt némi időt.

Azt gondolom, hogy ami nekem pár órámba tellett, az a gyűjtemény gazdájának se fog több ideig tartani. Nem beszélve arról, hogy az egészre nem lenne szükség, ha lenne egy jó online közgyűjteményi nyilvántartó rendszere az országnak, ágazatnak, szaktárcának, akárkinek. Amiből kiderülhet, hogy hol milyen múzeum vagy közgyűjtemény van (és mondjuk ez a lista össze lenne kötve a közgyűjtemény státuszt kiadó minisztériumi főosztállyal a szinkronitás végett), és amiből mondjuk az is kiderül, hogy az adott közgyűjtemény végülis mit gyűjt és abból mennyi van neki. Például.

(UPDATED: csatoltam a beszkennelt levelet)

Első válaszolóként a Hajdúsági Múzeum jelentkezett. Mindenképpen elismerésre méltó a reakcióidő. Ugyan a levél a kérdésekre nem tartalmaz választ, egy ajánlást azért megfogalmaz, miszerint nézzek szét a honlapjukon.

Megtettem. Azt kell mondjam, hogy le a kalappal, nagyon takaros, nagyon rendben levőnek tűnik az a rendszer. Több szempontot kiemelnék, még a tartalmi elemzés előtt.
Ingyenes, nyílt forráskódú portált használnak. Maga a tény, hogy portált hoztak létre statikus weboldal helyett már sokat ígér. A portált ingyenes tárhelyszolgáltatónál helyezték el, újabb jó pont, látszik, hogy az intézmény egységnyi adóforintból a lehető legtöbbet igyekszik kihozni. A formai kellékek között megtalálható a kapcsolat, adatvédelmi nyilatkozat is. Igaz, ez utóbbinál a szerzői jogi nyilatkozat olvasható (miszerint a honlapon található képek, szöveget minden jogát fenntartja magának a múzeum), nem pedig a személyes adatok védelmét biztosítani hivatott policy.

A tartalmi részeket tekintve - a joomla által biztosított lehetőségekhez képest - kimondottan igényes módon kínál ízelítőt az állandó kiállításokról a honlap. A kiadványok,  időszaki kiállítások bemutatója mellett találunk három virtuális kiállítást is.

Kíváncsi lennék, hogy mekkora forrást igényelt a honlap létrehozása. Az a sejtésem, hogy ezen intézményi honlap sokkal inkább a helyi lelkesedésből és néhány tehetséges kolléga, valamint az újra nyitott és fogékony vezető erejéből építkezik. Remélem, hogy a színvonal megmarad, hogy az új fejlesztésekre hasonlóan nyitott marad az intézmény.

Egyetlen igazán sajnálnivalót tudok csak felhozni: a tartalmak szerzői jogi védelmét. Merthogy milyen apropója van a régi faragásokról készült fényképeket szerzői jogi védelem alá helyezni? Miért nem engedi a múzeum, hogy - a neve említése mellett - bárki felhasználja a közös kultúrkincsünk egy-egy mozaikját? Remélem, ezt a lépést is megteszi a múzeum. Ajánlom figyelmükbe a CC BY-SA (esetleg a BY-ND) licenc konstrukciót.

Május végére összeszedtem magam, és kiküldtem a már korábban posztolt kérdéslistát az intézményeknek. A kísérőlevél elég egyszerű volt, szimplán meghivatkoztam az adatvédelmi törvény megfelelő passzusait, majd megkértem az intézményvezetőket, hogy akkor ennek megfelelően 15 napon belül szíveskedjenek a válaszaikat megküldeni.

A megcélzott intézmények:

Petőfi Múzeum	2170	Aszód	Szontágh Lépcső 2.
Türr István Múzeum	6500	Baja	Deák Ferenc Utca 1.
Palóc Múzeum	2660	Balassagyarmat	Palóc Liget 1.
Munkácsy Mihály Múzeum	5600	Békéscsaba	Széchenyi István Utca 9.
Kossuth Múzeum	2700	Cegléd	Múzeum Utca 5.
Tari László Múzeum	6640	Csongrád	Iskola U. 2.
Debreceni Irodalmi Múzeum	4027	Debrecen	Borsos József Tér 1.
Petőfi Sándor Emlékmúzeum	6087	Dunavecse	Petőfi Sándor Tér 1.
Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum	9554	Egyházashetye	Berzsenyi Utca 45.
Magyar Földrajzi Múzeum	2030	Érd	Budai Út 4.
Keresztény Múzeum	2500	Esztergom	Mindszenty Tér 2
Balassi Bálint Múzeum	2501	Esztergom	Pf. 19.
Arany János Irodalmi Emlékház	5734	Geszt	Arany J. U. 1.
Mezőgazdasági Eszköz- És Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum	2100	Gödöllő	Páter Károly U.1.
Huszita-Ház	3895	Gönc	Kossuth Lajos Utca 85.
Kner Nyomdaipari Múzeum	5500	Gyomaendrőd	Kossuth U. 16.
Városi Művészeti Múzeum	9021	Győr	Apáca U. 1
Corvin János Múzeum	5700	Gyula	Várkert
Erkel Ferenc Múzeum	5700	Gyula	Kossuth Lajos Utca 17.
Hajdúsági Múzeum	4220	Hajdúböszörmény	Kossuth L. U. 1
Bocskai István Múzeum	4200	Hajdúszoboszló	Bocskai U. 12.
Tornyai János Múzeum	6800	Hódmezővásárhely	Szántó Kovács János U. 16-18.
Porcelánmúzeum-Hollóháza	3999	Hollóháza	Károlyi László Utca 11.
Pipamúzeum	7935	Ibafa	Kossuth Lajos Utca 39.
Érseki Kincstár És Modern Képzőművészeti Gyűjtemény	6300	Kalocsa	Hunyadi János U.. 2.
Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága / Rippl-Rónai Múzeum	7400	Kaposvár	Fő U. 10.
Győrffy István Nagykun Múzeum	5300	Karcag	Kálvin János Út 4.
Bkmö Múzeumi Szervezete Katona József Múzeum	6000	Kecskemét	Bethlen Krt. 1.
Tompa Mihály Emlék Múzeum	3728	Kelemér	Tompa Mihály Utca 61.
Petőfi Szülőház És Emlékmúzeum	6200	Kiskőrös	Petőfi Sándor Tér 5.
Kiskun Múzeum	6100	Kiskunfélegyháza	Dr. Holló Lajos Út 9.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Thorma János Múzeuma	6400	Kiskunhalas	Köztársaság U. 2.
Klapka György Múzeum	2900	Komárom	Kelemen László U. 25.
Ruszin Tájház	3937	Komlóska	Rákóczi Ferenc Utca 20.
Határőrség Központi Múzueuma	9900	Körmend	Alkotmány U. 5.
Vármúzeum	9730	Kőszeg	Rajnis József U. 9.
József Attila Múzeum	6900	Makó	Megyeház U. 4.
Bazilita Gyüjtemény És Múzeum	4326	Máriapócs	Kossuth Lajos Utca 25.
Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum	3530	Miskolc	Rákóczi U. 2.
Központi Kohászati Múzeum	3517	Miskolc - Felsőhámor	Palotai Út. 22.
Széchenyi István Emlékmúzeum	9485	Nagycenk	Kiscenki Út 3.
Thúry György Múzeum	8800	Nagykanizsa	Zrínyi U. 62.
Postamúzeum - Postamúzeum	8291	Nagyvázsony	Temető Utca 3.
Báthori István Múzeum	4300	Nyírbátor	Károlyi U. 21.
Jósa András Múzeum	4400	Nyíregyháza	Benczúr Gyula Tér 21.
Szántó Kovács János Területi Múzeum	5900	Orosháza	Dózsa György U. 5.
Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei	8500	Pápa	Fő Utca 6.
Janus Pannonius Múzeum	7621	Pécs	Káptalan U. 5.
Karacs Ferenc Múzeum	4150	Püspökladány	Kossuth U. 28.
Nógrádi Történeti Múzeum	3100	Salgótarján	Múzeum Tér 2.
Sárospataki Galéria	3950	Sárospatak	Szent Erzsébet Út 14.
Magyar Nemzeti Múzeum-Rákóczi Ferenc Múzeuma	3950	Sárospatak	Szt. Erzsébet Út 19.
Kazinczy Ferenc Múzeum	3980	Sátoraljaújhely	Dózsa György Utca 11.
Tessedik Sámuel Múzeum	5540	Szarvas	Vajda Péter Út 1.
Móra Ferenc Múzeum	6720	Szeged	Roosevelt Tér 1-3.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum	2000	Szentendre	Sztaravodai Út 42.
Pest Megyei Múz. Ig. - Ferenczy Múzeum	2000	Szentendre	Fő Tér 6.
Koszta József Múzeum	6600	Szentes	Alsórét 187., Széchenyi István Liget
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága	5000	Szolnok	Kossuth Tér 4
Szombathelyi Képtár	9700	Szombathely	Rákóczi Ferenc U. 12.
Vas Megyei Múzuemok Igazgatósága	9700	Szombathely	Kisfaludy S. U. 9.
Wass Albert Könyvtár És Múzeum	8300	Tapolca	Batsányi U. 1.
Kuny Domokos Megyei Múzeum	2890	Tata	Angolpark Kiskastély
Tatabányai Múzeum	2800	Tatabánya	Szent Borbála Tér 1.
Érc- És Ásványbányászati Múzeum - Ipartörténeti Kiállítása	3896	Telkibánya	Múzeum Utca 34.
Kiss Pál Múzeum	5350	Tiszafüred	Tariczky Sétány 6.
Vasvári Pál Múzeum	4440	Tiszavasvári	Kálvin U. 7.
Helytörténeti Gyűjtemény	8477	Tüskevár	Kossuth Lajos Utca 35.
Tragor Ignác Múzeum	2600	Vác	Múzeum Utca 4.
Központi Bányászati Múzeum - Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjtemény	8100	Várpalota	Thury Vár
Vasvári Helytörténeti Múzeum	9800	Vasvár	Kossuth u. 1.
Magyar Építőipari Múzeum	8200	Veszprém	Szent István U.7.
Göcseji Falumúzeum	8900	Zalaegerszeg	Falumúzeum U. 1..
Magyar Olajipari Múzeum	8900	Zalaegerszeg	Wlassics Gyula U. 13
Reguly Antal Múzeum És Népművészeti Alkotóház	8420	Zirc	Rákóczi U. 10.

Az alábbi kérdőívet állítottam össze, ebből remélhetőleg elég sok minden kiderül egy intézményről. Most készítem elő a körlevelezést, már van egy jó címjegyzékem. Hamarosan azt is közreadom.

Gyűjtemények

Milyen gyűjteményekkel, különgyűjteményekkel rendelkezik az intézmény? Mit tartalmaznak ezek a gyűjtemények (pl. fényképek, filmfelvételek, térképek)? Mi az egyes gyűjtemények témája (pl. néprajz, zene, festészet)? Mely történeti, történelmi, kultúrtörténeti, művelődéstörténeti korszakot érintik az egyes gyűjtemények? Köthetők-e az egyes gyűjtemények valamilyen történelmi személyhez vagy eseményhez, esetleg helyszínhez? Mekkorák, milyen elemszámúak az egyes gyűjtemények? Milyen területi vonatkozásai vannak a gyűjteménynek (országos v helyi)? Milyen nyelvűek az egyes gyűjtemények?

Az egyes gyűjtemények vonatkozásában kérem, tájékoztasson arról, hogy a gyűjtemény részében vagy egészében elérhető-e interneten keresztül? Mi ezen on-line elérhető gyűjtemények, gyűjteményrészek neve, címe, elérhetősége, URL-je? Ezek a szolgáltatások támogatják pl. a gyengénlátókat? Ha az interneten nem érhető el a gyűjtemény, de létezik digitalizált változata, akkor ahhoz ki és milyen módon férhet hozzá? Milyen gyakran frissül a gyűjteményt elérhetővé tévő honlap, adatbázis vagy más szolgáltatás (rendszeres, folyamatos stb.)? Milyen plusz eszközök állnak rendelkezésre a honlapon (vagy más szolgáltatásban), melyek elérhetővé teszik annak tartalmait? Kinek szánják a gyűjteményt elérhetővé tévő szolgáltatásokat, ki a célcsoport? Milyen felhasználási jogokkal férhető hozzá a szolgáltatás (pl. szabadon felhasználható, csak megtekintésre)?

A gyűjteményben található elemek az intézmény tulajdonát képezik mind fizikailag, mind a szerzői jogok tekintetében? Az intézmény szabadon dönthet ezek felhasználásáról, publikálásáról? Az egyes gyűjteményeinek milyen hányada szabadon felhasználható?

Milyen módon és ütemben bővítik gyűjteményüket? Rendszeres, tervszerinti gyarapítással bővülnek az egyes gyűjtemények, vagy eseti, adhoc jelleggel? A gyűjtemények bővítése jellemzően költségvetési forrásokból történik, vagy saját bevételből, esetleg szponzorációs bevételből, adományból?

Készítenek leíró adatokat a gyűjteményhez, annak egyes tételeihez? Milyen szabvány szerint teszik ezt? Elektronikus a nyilvántartásuk, vagy hagyományos, papíralapú? Ha elektronikus, akkor milyen formában tárolják a nyilvántartást (szövegfájl, excel, adatbázis)?

Kiadványok

Milyen kiadványai vannak az intézmények? Ezek rendszeres vagy eseti jelleggel jelennek meg? Mi a kiadványok neve, címe? Milyen formában jelennek meg ezek a kiadványok (pl. papír, CDROM)? Milyen módon lehet hozzájutni ezekhez a kiadványokhoz? Milyen elektronikus kiadványai vannak az intézménynek? Ezek az elektronikus kiadványok milyen egyéb szolgáltatásokat nyújtanak? Ezek a kiadványok támogatják-e pl. a gyengénlátókat? Kinek szánják a kiadványukat, ki a célcsoport? Milyen felhasználási jogokkal férhető hozzá a kiadvány?

Projektek, programok

Milyen gyűjtemény-gyarapításra, felújításra, digitalizálásra irányuló projekteket hajtott végre az elmúlt két évben az intézmény? Milyen futó projektjeik vannak? Ha digitalizálási projektet hajtott/hajtanak végre, annak eredménye hol érhető el? Mi a projekt internetes elérhetősége? Milyen forrásból és mekkora büdzsével hajtották végre a projektet? Ennek eredményeként milyen mértékben bővült a gyűjtemény/digitális gyűjtemény?

Kis hazánk legújabb korában rengeteg ragadványnévvel büszkélkedhet. Agyarország, Abszurdisztán, Gyurcsányisztán, hogy csak néhányat említsek. E névadási hullám nem csak a politikai elit szánalmas teljesítményének az eredménye. Az általános csalódottsághoz a teljes közszolgáltatási szféra töketlensége és eredménytelensége jelentősen hozzájárul. Mindegy, hogy melyik hivatalt választjuk, a hatalmi packázások tömegét hallhatjuk. Ha nem hivatal, hanem oktatási, kulturális, netán egészségügyi intézményről van szó, a sikeres, kiemelkedő eredménnyel büszkélkedő intézmények száma töredékszázalékban viszonyul a teljes körhöz. Miért csak ilyen kevés közszolgáltatást nyújtó intézmény nyújt jó közszolgáltatást? Hosszan boncolgathatjuk az okokat, de egy biztos: emberek tehetnek róla (tehát nem állatok, nem növények és nem tárgyak). Ráadásul feltehetően itt élő emberek. Megkockáztatom, magyar emberek. Mi magunk. Hát lássuk, mit is csinálunk mi saját magunknak.

Nagyon sok oldalról lehet ezt a problémakört firtatni. Személyes hátteremből fakadóan a kulturális szektor intézményesült szereplőinek működését, eredményességét vetem e blog posztjai között górcső alá. Ezzel párhuzamosan elindítok egy offline kérdőíves kutatást, hogy megtudjam, mik a tények az egyes intézmények kapcsán. Az eredményről itt fogok beszámolni.